Zárószigorlat

Zárószigorlat témakörei a mérnöktanár mesterszakon

A mérnöktanári szakmai zárószigorlat koncepciója

A mérnöktanár-képzés a mérnöki szakirányban megszerzett műszaki képzettségre épül, és a szakirányba tartozó tantárgyak/tantárgycsoportok oktatására készít fel. Egy-egy mérnöki szakirányhoz 15-20 tantárgy tartozik a szakképzésben. (Például a gépészmérnöki szakképzettséggel az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék és kerettantervi irányelvek szerint jelenleg 16 gépészeti tantárgy oktatását kell ellátnia).

Ennek a helyzetnek a figyelembe vételével a mérnöktanári zárószigorlat műszaki tekintetben az oktatandó tantárgycsoport műszaki alapjaira irányul (és nem a mérnöki tanulmányokban letett szigorlatok valamilyen megismétlése), ugyanakkor figyelemmel van a szakképzés szakmódszertani és oktatástechnológiai igényeire is.

Így a mérnöktanári szigorlat célja, hogy integráltan vizsgálja a mérnöktanár-jelölt műszaki és szakmódszertani felkészültségét.

Témakörök gépészmérnöki szakképzettséggel rendelkezők számára

1. A szakrajz tantárgy oktatásának jellemzői

A tantárgy helye és szerepe a szakmacsoportos alapozó- és szakképzésben. Az oktatás cél- és követelményrendszere. A rajz tananyag strukturális és tartalmi elemzése. A rajzi tudás szerkezete. A fogalmi sokszínűség és az alkalmazás-centrikusság megnyilvánulása a metszeti ábrázolások témakörben.

2. A vizuális kommunikáció formái és jellemzői a szakképzésben

Az ábrázolási módok kialakulása és fejlődése. A műszaki rajzok célja, tartalma, alapelemei, készítésének hagyományos és korszerű eszközei. Az ábrázolás-technikai készségek, képességek. A manuális és számítógépi rajzolás (CAD) eszközei, és ezek alkalmazásához kapcsolódó készségek.

3. Tanítási-tanulási stratégiák a szakrajz oktatási folyamatában

Az induktív és a deduktív tananyag-feldolgozási mód összehasonlítása a síkmértani szerkesztések oktatása kapcsán. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamat optimalizálásában. A szerkesztési algoritmusok szerepe és jelentősége a síkmértani szerkesztések tanítás-tanulási folyamatában. A szakrajz és a geometria kapcsolatrendszere.

4. A téri-vizuális képességek fejlesztésének módszerei

A téri-vizuális képességek rendszere, a vizuális megismerő-, kifejező-, alkotóképesség értelmezése. A vizuális gondolkodás, a gondolkodási műveletek szerepe a rajzoktatásban. A vizuális nevelés, a rajzoktatás személyiségformáló szerepe. A téri-vizuális képességek fejlesztésének módszerei az axonometrikus és a vetületi ábrázolás témaköreiben.

5. A szakrajzi ismeretek alkalmazásának módszerei

A szakrajz ismeretek alkalmazásának műveletei, alapvető rajzi készségek és jártasságok. A teljesítményképes tudás fejlesztésének módszerei és eszközei a jelképes ábrázolások témakörben. A rajzoktatásban alkalmazott munkalapok, feladatlapok, példatárak alapvető típusai. A jelképes ábrázolások témakör belső és külső kapcsolatrendszere.

6. Gépszerkezettani jellegű tantárgyak a szakképzésben

A tantárgyi célokat befolyásoló tényezők a gépelemek tanításában. A gépszerkezettani tantárgyak helye és szerepe a középfokú szakképzés tantárgyi rendszerében. A tantárgykör tanítása során fejlesztendő képességek és készségek. A képzési tartalom általános felépítése és a tananyag elrendezésének elvei a gépelemek tananyagában.

7. A gépszerkezettani jellegű tantárgyak tanításának sajátosságai

A térszemlélet és térképzelet fejlesztésének szükségessége és lehetőségei. Az ábrák reprodukciója és rekonstrukciója a tengelykapcsolók témaköreinek tanításában. A gépszerkezeteket bemutató ábratartalmak tanulásának általános szempontjai.

8. Méretezési és kiválasztási feladatok tanítása a gépszerkezettani jellegű tantárgyakban

A méretezési feladatok tanításának követelményei és módszerei a tengelyek méretezésének témájában. A kiválasztási feladatok jellemzőinek bemutatása a gördülőcsapágyak tanításában. Az életszerű feladatok követelményei. Projekt jellegű feladatok.

9. A konstruáló képesség fejlesztése

A kombinatív és funkcionális gondolkodás szükségességének bemutatása a kötőgépelemek témáinak tanításában. A szerkesztési tevékenység fázisai. Az alapelv és a működési elvek kapcsolata. A megoldások hiányosságainak jellege, csökkentésük lehetőségei.

10. A motiváció lehetőségei a gépszerkezettani témák tanításában

A technikai újdonságok és a technikatörténeti gyökerek hatása a műszaki érdeklődésre. Fordított analógia alkalmazása a rugók összekapcsolásának tanításában. A hasonlat, a bemutatás és a nyitva hagyott problémák alkalmazása. A szerkezeti elemek fontossága és a szabványosítás szerepe.

11. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak jellemzői

A tantárgycsoport fejlődése, funkciója a szakképzésben. Tantárgyközi kapcsolatok. A tantárgyi tartalom forrásai, a tananyag szerkezete, elrendezése, feldolgozása a vas- és acélötvözetek témakör tanításában. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás.

12. Képességfejlesztés az anyag- és gyártásismeret tantárgyban

Az általános és speciális képességek, továbbá fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. Az induktív gondolkodás képessége és fejlesztése: az alkalmas tantárgyi témák, az alkalmazható tanulásszervezési módok, módszerek, taneszközök. A hagyományos és az induktív gondolkodás fejlesztését célzó megoldás összehasonlító értékelése a metallográfiai ismeretek témakör tanításán keresztül.

13. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak tanítás-tanulási sajátosságai

A tantárgy és a tantárgyi témák fő jellegzetességei, az adekvát stratégiák, módszerek. A témák feldolgozásának logikája, tipikus hibák. A tanári bemutató kísérlet mint a tantárgy sajátos módszere, általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a szükséges feltételek, a kapcsolódó tanári tervezési és szervezési feladatok a hőkezelés téma tanításában. A módszer értékelése.

14. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak indirekt tanulásirányítása

A tanulók önálló munkavégzési képességének elemzése, fejlesztési lehetőségei a tantárgyban. Önálló, egyéni ismeretfeldolgozás a tanítási órákon. Az önálló tanulókísérletek módszerének általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a lehetséges szervezési módok, a szükséges feltételek. Tanulókísérleti órák tervezése és levezetése az anyagvizsgálatok téma tanításában. A módszer értékelése.

15. A tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése az anyag- és gyártásismeret tantárgyban

A tudásszint ellenőrzésének tantárgyi sajátosságai és eszközei a hideg- és melegalakítások téma tanításában. A formatív és a szummatív értékelés sajátosságai. A feladatlapok kidolgozása, feladatok főbb típusai és azok jellemzői. Témazáró feladatlapok összeállítása, a pontszámok meghatározása. Az eredmények értékelése, az érdemjegy megállapítása.

Témakörök informatikai szakképzettséggel rendelkezők számára

1. A technikai fejlődés hatása a programozás oktatására

A programozás tanításának történeti áttekintése az adott gépekre írt programoktól a programnyelvtől és számítógéptípustól független algoritmizálásig. A program és az algoritmus prioritása. A programok készítésének tanítása fejlesztő rendszerben.

2. Algoritmusleíró eszközök

Pszeudokód - Folyamatábra - Struktogram. A mondatszerű leírás vizualizálása. Folyamatábra szimbólumok. A strukturált programozás elvének érvényesítése a folyamatábrás algoritmus-megfogalmazásban.

3. Az algoritmikus feladatmegoldás és az alapvető algoritmus-típusok tanítása

A hagyományos és a számítógépes feladatmegoldás.

Algoritmus, folyamatábra, program. Az algoritmus-szerkesztés tanítása. Megoldási algoritmusok gép nélküli ellenőrzése. A mintapéldák szerepe az algoritmizálás tanítási-tanulási folyamatában az alap-algoritmusoktól a komplex feladatok algoritmizálásáig.

4. A számítógép-programozás oktatásának módszertani sajátosságai

Az objektumorientált és vizuális programnyelvek témakörök oktatásának témaspecifikus módszerei, munkaformái és taneszközei. A témakörök tananyagának mikroszerkezete és de Block taxonómiája alapján az informatika tudás értelmezése. A különböző programnyelvek szintaktikai és szemantikai szabályai tanításának és tanulásának módszerbeli sajátosságai.

5. Az alkotóképesség fejlesztése a számítógép-programozás által

A kreativitás értelmezése és fejlesztésének lehetőségei, módszerei a számítógép-programozás témakörben. A kreatív gondolkodás komponensei és fejlesztésének módszerei a témakör feldolgozása révén. A problémamegoldó stratégia alkalmazásának lehetőségei. Az algoritmizálás és a heurisztikus módszerek alkalmazása a programozás tanítása-tanulása során. Differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás.

6. Az informatikai műveltség és középfokú szakmai képzettség

A tantárgy helye és szerepe a szakmacsoportos alapozó- és szakképzésben. Az oktatás cél- és követelményrendszere. Az informatika tudás szerkezete és a fogalmi sokszínűség megnyilvánulása a számítógép felépítése (a hardver) témakör vonatkozásában. Az informatika tananyag strukturális és tartalmi elemzése.

7. Az informatikai ismeretek alkalmazásának módszerei

Az informatikai ismeretek alkalmazásának műveletei, alapvető készségek és jártasságok. A teljesítményképes tudás fejlesztésének módszerei és eszközei a hálózati operációs rendszerek témakörben. A téma feldolgozása során alkalmazott munkalapok, feladatlapok, példatárak alapvető típusai. A témakör belső és külső kapcsolatrendszere.

8. Alapvető tananyag-feldolgozási módok az informatikaoktatásban

Az induktív és a deduktív tananyag-feldolgozási mód összehasonlítása az adatbázis kezelés oktatása kapcsán. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamat optimalizálásában. A gondolkodási műveletek szerepe és jelentősége a téma tanítás-tanulási folyamatában. A készség- és jártasságfejlesztés témaspecifikus módszerei.

9. Képességfejlesztés az informatikaoktatásban

Az általános és speciális képességek és fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. A problémamegoldás komplex értelmezése. A problémafelvető és –megoldó oktatás szerepe és jelentősége a hálózati kommunikáció témakör tanításában. A gondolkodásbeli rugalmasság és az analógiás gondolkodás fejlesztésének bemutatása a téma tanításán keresztül.

10. A tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése az informatika tantárgyban

A tudásszint ellenőrzésének tantárgyi sajátosságai és eszközei a bemutatók létrehozása és szerkesztése témakör tanításában. A formatív és a szummatív értékelés sajátosságai. A feladatlapok kidolgozása, feladatok főbb típusai és azok jellemzői. Témazáró feladatlapok összeállítása, a pontszámok meghatározása. Az eredmények értékelése, az érdemjegy megállapítása.

11. A programalkalmazások oktatásának módszertani sajátosságai

A szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és az adatbázis-kezelés tananyagok tartalma és tantárgyi követelményei a szakmai orientációban és a szakképzésben. A témakör tananyagának szerkezete, elrendezése, a tantárgyi tartalom forrásai. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás a kompetencia alapú szakmai- és vizsgakövetelményekben.

12. Produktív és reproduktív programalkalmazás

A produktív és reproduktív programalkalmazás értelmezése, módszerei. Feladat- és problémamegoldás. Tipikus feladatok és a gyakoroltatás eszközei a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és a képszerkesztés témakörben. A készség- és jártasságfejlesztés alapvető eszközei és módszerei. A témakörök közötti kapcsolatrendszer.

13. Alapvető munkáltató módszerek a programalkalmazások tantárgykörben

A munkacselekvések legfontosabb típusai és szerepük az információs hálózati szolgáltatások téma elsajátítása során. A kondicionáláson alapuló cselekvések, cselekvéssorok elsajátításának stratégiája. A tanulási és munkatevékenység megtervezése, a munkacselekvések ellenőrzése, szabályozása. A munkatevékenységek közötti kapcsolatrendszer. A munkatevékenységek elsajátítási folyamata. Projektmunka.

14. A web programozás oktatásának módszerei

Interaktív weblapok készítéséhez szükséges ismeretek (programnyelvek, alkalmazói szoftverek, hálózati ismeretek, kliens-szerver kapcsolat, jogosultsági rendszer) tematikus elemzése, ill. az elsajátításukhoz szükséges tananyag összeállítása. Motiválás önálló web-oldalak készítésére, ill. a saját iskola weblapjának színesebbé tételére, folyamatos aktualizálására.

15. Az informatikaoktatás tárgyi feltételei

A számítástechnika laboratórium kialakításának és üzemeltetésének szempontjai. A hardver és szoftver kiválasztás alapelvei. Alapvető szervezeti és munkaformák a számítástechnika laboratóriumban. A tanulási tevékenység vezérlésének és szabályozásának módszerei. A tanuló munkavégzés ellenőrzésének és értékelésének sajátosságai.

 

Témakörök közlekedési szakképzettséggel rendelkezők számára

1. A közlekedési szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati jellegű tantárgyak tanításának sajátosságai

A közlekedési szakmai elméleti tantárgyak célja, feladata, kapcsolatrendszere. A közlekedési tantárgyak helye és szerepe a szakképzés tantárgyi rendszerében. Elméleti és gyakorlati jellegű tantárgyak. A tananyag szerkezete és tartalma a közúti forgalom jellemzőinek mérési és felvételi módszerei témakörben.

2. Az oktatás dokumentumai a közlekedési tantárgyak tanításában

Tanterv típusok, tematikus terv, óravázlat. A szakmai képzési programok szerepe a közlekedési szakképzés szabályozásában. A szintbeli csomópontok típusai és forgalomszabályozása témakör tanításának oktatási dokumentumai.

3. A fogalmak kialakítása a közlekedési ismeretek feldolgozásának folyamatában

Az analógiák és a párhuzam szerepe a fogalmak kialakításában. A szimulációk felhasználásának jellemzői. A helyváltoztatási lehetőségek, eszközrendszerek téma tanításának tervezése különös tekintettel a fogalmak kialakítására.

4. A közlekedési foglalkozások sajátosságai

Az elméleti és gyakorlati (terep) foglalkozások sajátosságai. Laboratóriumi foglalkozások. Kísérletek alkalmazása. Team (csoportos) munka. Foglalkozások tervezése a személyközlekedés, áruszállítás téma oktatásához.

5. A számítógépes szoftverek felhasználása a közlekedési témák tanításában

A szoftverek alkalmazásának szempontjai a közlekedési témák oktatásában. Az Internet használatának lehetőségei. A közlekedési szolgáltatások jellemzői és szabályozása témakör tanításának tervezése informatikai támogatással.

6. A vizuális kommunikáció formái és jellemzői a szakképzésben

Az ábrázolási módok kialakulása és fejlődése. A műszaki rajzok célja, tartalma, alapelemei, készítésének hagyományos és korszerű eszközei. Az ábrázolás-technikai készségek, képességek. A manuális és számítógépi rajzolás (CAD) eszközei, és ezek alkalmazásához kapcsolódó készségek.

7. A téri-vizuális képességek fejlesztésének módszerei

A téri-vizuális képességek rendszere, a vizuális megismerő-, kifejező-, alkotóképesség értelmezése. A vizuális gondolkodás, a gondolkodási műveletek szerepe a rajzoktatásban. A vizuális nevelés, a rajzoktatás személyiségformáló szerepe. A téri-vizuális képességek fejlesztésének módszerei az axonometrikus és a vetületi ábrázolás témaköreiben.

8. A szakrajzi ismeretek alkalmazásának módszerei

A szakrajz ismeretek alkalmazásának műveletei, alapvető rajzi készségek és jártasságok. A teljesítményképes tudás fejlesztésének módszerei és eszközei a jelképes ábrázolások témakörben. A rajzoktatásban alkalmazott munkalapok, feladatlapok, példatárak alapvető típusai. A jelképes ábrázolások témakör belső és külső kapcsolatrendszere.

9. Gépszerkezettani jellegű tantárgyak a szakképzésben

A tantárgyi célokat befolyásoló tényezők a gépelemek tanításában. A gépszerkezettani tantárgyak helye és szerepe a középfokú szakképzés tantárgyi rendszerében. A tantárgykör tanítása során fejlesztendő képességek és készségek. A képzési tartalom általános felépítése és a tananyag elrendezésének elvei a gépelemek tananyagában.

10. A gépszerkezettani jellegű tantárgyak tanításának sajátosságai

A térszemlélet és térképzelet fejlesztésének szükségessége és lehetőségei. Az ábrák reprodukciója és rekonstrukciója a tengelykapcsolók témaköreinek tanításában. A gépszerkezeteket bemutató ábratartalmak tanulásának általános szempontjai.

11. A motiváció lehetőségei a gépszerkezettani témák tanításában

A technikai újdonságok és a technikatörténeti gyökerek hatása a műszaki érdeklődésre. Fordított analógia alkalmazása a rugók összekapcsolásának tanításában. A hasonlat, a bemutatás és a nyitva hagyott problémák alkalmazása. A szerkezeti elemek fontossága és a szabványosítás szerepe.

12. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak jellemzői

A tantárgycsoport fejlődése, funkciója a szakképzésben. Tantárgyközi kapcsolatok. A tantárgyi tartalom forrásai, a tananyag szerkezete, elrendezése, feldolgozása a vas- és acélötvözetek témakör tanításában. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás.

13. Képességfejlesztés az anyag- és gyártásismeret tantárgyban

Az általános és speciális képességek, továbbá fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. Az induktív gondolkodás képessége és fejlesztése: az alkalmas tantárgyi témák, az alkalmazható tanulásszervezési módok, módszerek, taneszközök. A hagyományos és az induktív gondolkodás fejlesztését célzó megoldás összehasonlító értékelése a metallográfiai ismeretek témakör tanításán keresztül.

14. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak indirekt tanulásirányítása

A tanulók önálló munkavégzési képességének elemzése, fejlesztési lehetőségei a tantárgyban. Önálló, egyéni ismeretfeldolgozás a tanítási órákon. Az önálló tanulókísérletek módszerének általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a lehetséges szervezési módok, a szükséges feltételek. Tanulókísérleti órák tervezése és levezetése az anyagvizsgálatok téma tanításában. A módszer értékelése.

15. A tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése az anyag- és gyártásismeret tantárgyban

A tudásszint ellenőrzésének tantárgyi sajátosságai és eszközei a hideg- és melegalakítások téma tanításában. A feladatlapok kidolgozása, feladatok főbb típusai és azok jellemzői. A formatív és a szummatív értékelés sajátosságai. Témazáró feladatlapok összeállítása, a pontszámok meghatározása. Az eredmények értékelése, az érdemjegy megállapítása.

 

Tanárképző Központ Eseménynaptára

Munkaszüneti nap 2018. október 22.
Munkaszüneti nap 2018. október 23.
Elektronikus ZH nap 2018. október 24.
Elektronikus ZH nap 2018. október 26.
Levelező oktatás kontaktóráinak időpontja 2018. október 26. 00:00 - 2018. október 27. 23:00

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!